Miért jó (?) szponzoráló csapathoz tartozni?

Az online póker kezdete előtt is támogatták a sikeres játékosok egy-egy feltörekvő vagy rosszabb anyagi helyzetben lévő társukat.
Az pedig teljesen természetes, hogy kisebb baráti társaságok elosztották egymás között az eredményeiket, csökkentve ezzel a varianciát.

Ezzel együtt a pókerfórumokon véget nem érő viták folynak arról, érdemes-e egy PPB-hez hasonló backing csoporthoz csatlakozni. Mindkét oldal makacsul hangoztatja a maga megdönthetetlen érveit.

Megkértem olyan játékosokat, akik próbálkoztak már szólóban és csapatban is, írjanak néhány pro és kontra érvet a tapasztalataik alapján.

Előnyként elsöprő többségben hozták fel a közösség erejét. Csapatépítő programok lazításként, az edzéseken kívüli kis csoportos elemzések, brainstorming és egymás inspirálása mind segítenek abban, hogy alapvető emberi késztetésünknek eleget téve közösséghez tartozzunk.

A stabil bankroll nyújtotta biztonságérzet is nagy számú válaszadónál szerepelt.Gyakorlati oldalról fontosnak tartják a rendszeres edzéseket, a hatalmas felhalmozott tudásanyagot és előre kiszámított szituációkat, a technikai támogatást illetve, hogy mindig van kitől kérdezni, aki már járt ott, ahová mi tartunk.

Szintén említették, hogy külön hangsúlyt kap a mentális felkészítés a gyakorlati oktatás mellett.

Legnagyobb hátrányként értelemszerűen az osztás alá kerülő profitot írták 🙂
Visszatérő elem a mennyiségi elvárás (a profit elosztása lejátszott mennyiség és egy játékra jutó nyereség alapján történik), amit néhányan komoly nyomásnak élnek meg.

Említették az alkalmanként akadozó kommunikációt, ami úgy érzem, megér még néhány mondatot. A backing csoportokat leginkább sikeres pókerjátékosok alapítják. Ahogy a csapat egyre több játékossal bővül, a menedzselésük már teljesen más szakmai képességeket kíván, mint ami az alapítókat pókerjátékosként sikeressé tette.
Egy száz vagy még több emberrel működő szervezet – ami például egy közepes gyár alkalmazottainak számával egyenlő – irányítása és a megfelelő struktúra felépítése teljes embereket igényel.
Szerencsére a PPB vezetői ezt már évekkel ezelőtt felismerték és megfelelő irányban képzik magukat, miközben a csapat növekedésével együtt tanulnak megfelelni az újabb kihívásoknak.

Egy régi, tapasztalt játékos írt egy érdekes hátrányt, ami a végtelen érvek és ellenérvek között elvezet minket egy nagyon is gyakorlati, kiszámítható döntéshez. A következőket írta: ,,eljuthatsz egy olyan pontig, ahol a tanulási görbe lelassul, a sok anyag és coaching már nem adja azt a mértékű segítséget, mint előtte. Kérdésessé válik, megéri-e leadni az adott százalékot a profitodból.”

Itt a lényeg, ami felett sokan elsiklanak.

Ez egy üzlet, de nem csak a szponzorok oldaláról. Neked kell eldönteni minden pillanatban, hogy megéri-e a pénz, amit fizetsz (profitrész), az értékért, amit kapsz.

Hadd mutassam meg egyszerűen, mi is az, amit egy backing csoporttól kaphatsz.

Pókerben a leghatékonyabb módja egy magas szintű bevételt elérni, ha a lehető leggyorsabban lépsz egyre magasabb tétekre. Amint megtanulod megverni az adott limitet, már mész is tovább és megtanulod következőhöz szükséges képességeket. Amikor elértél egy olyan szintet, ahol a tervezett életszínvonalad kiadásainak sokszorosát termelheted meg, leállsz a szintlépéssel és elkezded skálázni a tudásod. Több asztal, leggyengébb mezőny elleni játék a termek illetve időbeosztás variálásával, stb.

A gyors limitlépés folyamatához két dolog kell: tudás és tőke. Szólóban játszva mindkettőt magadnak kell megszerezni. A tudásért – coaching, optimalizált játékhelyzetek, mentális felkészítés – ugyanúgy fizetni kell. A magasabb szintek tőkeigénye pedig exponenciálisan többe kerül, amit ilyenkor “fizetsz”, az a játékra használt dollárok hozamainak elmaradása.
Ami pedig leginkább lelassítja az egyedül feltörekvő játékost, az a következő limit tőkéjének megtermelése. Hiába áll készen a tudása, ha a variancia rossz oldalán áll egy ideig, akár visszalépni is kénytelen, különben a csődöt kockáztatja.

Egy jó csapatnál mindkét feltétel adott. Ráadásul a limitlépés feltétele leggyakrabban nem a megtermelt valódi dollárok hanem a megfelelő játéktudás és hozzáállás, a különböző statisztikák és az edzők felmérése alapján.

Végül pedig nézzük meg, mennyit is fizet ezért egy játékos.

Legtöbben kis limites nyer(eget)ő vagy nullszaldós játékosként kerülnek a csapatba. Ez általában a $7-10-15 esetleg $30 téteket jelenti. Abban megegyezhetünk, hogy a legnagyobb ellenérvként említett profitosztás pénzben kifejezve itt elenyésző összeg a kapott értékhez képest.
Egy jó csapat edzőinek piaci órabére $50-100-nál kezdődik (vesd össze ezt a buyinekkel), játékosunk pedig hetente részt vehet az általuk vezetett órákon, bármikor kérdezhet tőlük illetve megnézheti az összes rendelkezésre álló videót és tanulmányozhatja a tudásszintjének megfelelő anyagokat. Mindezt olyan profitért, amit eddig lehet, hogy meg sem termelt illetve koránt sem biztos, hogy meg fog a közeljövőben, hiszen simán előfordulhat, hogy rossz varianciával indít. Ezzel együtt is azonnal feljebb léphet, amint a tudása megvan hozzá.

Amikor pedig a játékos már bizonyított, elérte a magasabb téteket, stabilan hozza a legjobb játékát, fejlődik és egyre hatékonyabban használja az idejét, elkezd igazi pénzt termelni magának és a szponzoroknak is.

A háttércsapatnak nagyjából itt kezdi el megérni a befektetett munka és eszközök, a játékos pedig épp itt kerülhet a fenti tapasztalt játékos által említett helyzetbe. Elgondolkodhat azon, hogy merre tovább. Mint minden vállalkozásnak, a backing csoportoknak is érdeke megtartani a nyereséges embereit, ezért – ha eddig nem gondoltál volna rá – egy hosszú ideje konzisztensen fejlődő, nyerő játékos egyedi osztási sávokat illetve különböző más előnyöket is kaphat. Legtöbbször már a tőke biztosítása is matematikailag megérheti egy magas tétes játékosnak, az olyan “apróságok”, mint a high stakes anyagok folyamatosa fejlesztése pedig csak hab a tortán.

Remélhetőleg sikerült tisztábbá tenni a képet a pókeres szponzorációt illetően. Mindkét félnek érdeke, hogy kölcsönösen előnyös megállapodások szülessenek és mindenki tudatában legyen annak az értéknek, ami az ő oldaláról kerül be az üzletbe.

Vannak olyan érvek, amiket kihagytunk? Írd meg kommentben!