Nyílt lapokkal: Sebi

A kétezres évek elejétől a 2010-es évekig nagy póker bumm volt hazánkban. Akkoriban nem nagyon kellett senkitől megkérdezni, hogy csöppent bele a póker világába. Manapság viszont, amikor egy fiatal játékosról hallani, akkor mindig érdeklődve kérdezem, hogy került a póker az ő látómezejébe?

“Az én esetemben már nagyon korán kialakult a vonzalom a póker iránt. Még iskolás koromban érdeklődve fordultam a High Stakes Poker nevezetű műsor felé, ami nagyon megfogott a hangulatával és a varázsával. Eleinte még nem is gondolkoztam azon, hogy valaha profi játékos legyek, csak teljesen magával ragadott a műsor.”

Aztán 2019 környékén egy barátom belépett a PPB-be és ekkor jött az első gondolat ebben az irányban. Kellett egy belépő mennyiség és minőség, ezt pedig suli és munka mellett micro stakes játékokból szedtem össze, majd én is jelentkeztem.”

Mi úgy ismerünk téged a csapaton belül, mint egy nagyon elhivatott játékost, aki ha lát egy célt maga előtt, akkor az nagyon motiválja és megy felé, amíg el nem éri azt. Már a kis tétes játékokban is jellemző volt ez rád?

“Igen, abszolút. Az előbb említett időszakban, hogy mielőbb összejöjjön a mennyiség, képes voltam éjjelente hat órát játszani 1-2 dolláros spineket, majd három óra alvás után mentem iskolába. Nagyon motivált voltam, hogy elérjem a célom, hiszen akkor már láttam, hogy elég jól lehet keresni ezzel a játékformával.”

Ezek szerint a nyomást jól viseled és nem teherként nehezedik rád egy megoldandó feladat, hanem motiválóként hat rád?

“Igen. Tétet is mindig úgy léptem, hogy a chipEV és a mennyiség is éppen megvolt. Van egy ilyen táblázat, ahol adott a chip és a játékmennyiség ehhez, és én amint elértem, már egyből kértem is, hogy hadd mehessek feljebb. Nekem ez mindig új és extra motiváció volt, mert így állandóan fejlesztenem kellett a tudásom, hogy a nagyobb limiten is helyt tudjak állni.

Visszalépni nem szeretek, az nekem teljes kudarc magammal szemben. Igazából ez juttatott el a spinben a magas tétekig, mert veszíteni nem szerettem soha. Olyankor az járt a fejemben, hogy nem vagyok elég jó, ezért még több munkát raktam bele, hogy elérjem a kitűzött célomat.”

Mennyi extra munkát jelentett ez?

“Ha jól emlékszem, akkoriban nem volt olyan napom, hogy többet játszottam volna, mint amennyi időt az elemzésre szántam. Nem ültem be úgy játszani, hogy előtte 3-4 órát ne foglalkoztam volna a tanulással.”

Ehhez elég nagy elköteleződés és céltudatosság kell. Mindenben ennyire tudatos vagy, esetleg csak a pókerben dominál ez nálad?

“Sajnos a privát életben egyelőre ez még nincs meg, de a pókerbe szinte szerelmes vagyok. Élvezem, ha tudok elemezni, fejlődni. Végtelen számú kihívást lehet találni és találok is. Ha szembe kerülök egy jobb játékossal, akkor az extra motiváció, hogy mielőbb jobb legyek nála.”

Kudarc, ha például ez nem sikerül?

“Olyan nincs, hogy nem sikerül. A kérdés csak az, hogy mikor sikerül. Ha elegendő munkát teszünk bele, akkor elérjük a céljainkat. Ha valaki csak a pénzért játszik, akkor nehéz előre jutni, mert nem lesz meg az az extra motiváció egy idő után, ami kell ahhoz, hogy elérjük a céljainkat.”

Sokszor ezek nagyon általános hatnak, de az esetedben tényleg „csak” erről van szó?

“Én egyszerű embernek tartom magam és bár jól hangzana, hogy én azért repesztettem tétről-tétre és jutottam el a 200-as játékokig, mert mindenkin átláttam az asztaloknál, de ez nincs így. Én tényleg csak beletettem a rengeteg munkát, mind elemzés, mind mentális téren és igyekeztem a privát életemet is ezekhez a célokhoz igazítani. Azt gondolom, hogy emiatt lettem sikeres és nem azért, mert hű, de nagyon értettem enélkül a játékot.”

Milyen konkrétumokat tudnál mondani annak, aki még az út elején van és kevésbé céltudatos, vagy nem boldogul?

“Nekem is volt amúgy egy hosszabb sikertelen szakaszom, amikor annak idején az 5 dolláros tétről felléptem 10-re. Ez még nagyon a karrierem elején volt, de akkor három hónapig nem tudtam nyerni. Nullás vagy mínuszos hónapot tudtam felmutatni. Engem ez is motivált, mert azt éreztem, hogy még több munkát kell beletennem, még jobbnak kell lennem, mert erről csak én tehetek.

Elkezdtem több órára járni, több videót megnézni. Konkrétan az összes anyagot a videótárból. Újra néztem azokat is, amiket már korábban megtekintettem. Akár 3-4 alkalommal is egy-egy anyagot, és mindig sikerült valami újat tanulni belőle. Jegyzeteket készítettem, hogy hatékonyan tudjam feldolgozni a látottakat és ezeket is tanulmányoztam külön a videók mellett.”

Alacsony tétes játékosoknál mennyire hatékony ez a módszer?

“Ezekben a videókban, amik a kisebb limiteken játszóknak szólnak, elsősorban a gondolkodásmódot fejlesztik. Minél több ilyen videót néz és ért meg valaki, annál valószínűbb, hogy a gondolkodásmódjában is előre tud lépni, hogy észre vegye az összefüggéseket és be tudja építeni hatékonyan az új információkat. És ez a fejlődés végtelen, mert mindig lesznek új információk.”

Egy kis tétes játékos előmenetele egy backingben ezek alapján elsősorban saját magán múlik?

“Igen, ez így van. Az anyagok elérhetőek, csak fel kell dolgozni azokat. Én csak a magam példáját tudom mondani, amiben a legdominánsabb az volt, hogy mennyit foglalkoztam a játékom fejlesztésével. Egyébként a mai napig hasznosabb számomra, ha egy jó videót megnézek és kijegyzetelek, mintha magamnak nyomogatom a Solution Browsert. Világszinten is a legjobbnak számító játékosok oktatóanyagai érhetők el, amik nekem több információt adnak, mert hatékonyabban el tudják magyarázni az összefüggéseket, mint amit én magamtól kiokoskodnék.”

Ezek az összefüggések talán a legnehezebben befogadható dolgok egy kezdő játékosnak, hiszen még pont emiatt téblábol a karrierjében, mert nincs még szilárd alap, amit bármikor elő tud rántani a cilinderből. Edzőként ezt hogy látod?

“Igen, ez így van. Dolgozom olyan játékosokkal, akiknek nagyon jó a gondolkodásuk, van egy biztos tudásuk, de még pont annál a vízválasztó vonalnál vannak, amikor a tanultakat még nem olyan könnyedén alkalmazzák az asztaloknál a játék hevében is. És ha ezt a határt sikerül átlépniük, akkor nagyon jó játékos válik majd belőlük.”

Régi vágyad vált valóra az edzőséggel. Milyen coachnak tartod magad és mik az eddig benyomásaid?

“Olyan nagy tapasztalattal még nem rendelkezem. Ebből kifolyólag én nem érzem azt, hogy olyan nagyon jó órákat tartanék. Azért egy Sbala vagy Pislogik más szinten tudja átadni a tudást.”

Ezen a téren is úgy állok hozzá, hogy az említett edzők szintjét elérjem majd egykor. Lehet, az is közrejátszik abban, hogy még nem vagyok annyira elégedett edzői munkámmal, hogy egyik tanítvány sem lépett akkora szintet a közös munka alatt, hogy azt mondjam az az én érdemem. Mindenki fejlődött, nem csak gondolkodásban, de eredményekben is, de én ezt inkább az ő érdemüknek tudom be.”

Azért azt jegyezzük meg, hogy dolgozol műfajváltókkal, regular speedről a gyorsabb spinre váltó játékosokkal, és azért akadnak bőven sikerek. Vannak 10 dolláros tétről az 50 dolláros tétre lépő tanítványok is. De ez a szerénység visszatükröződött akkor is, amikor januárban a rekordhónapod zártad.

“Igen, kifejezetten jó hónapokat sikerült zárni, aminek nagyon örülök is természetesen. De inkább csak félboldogság van, mert vannak olyan dolgok, amiket nem sikerült elérni, megvalósítani.”

Pályafutásod legjobb hónapjait éled, mégis visszaköszön az az attitűd, ami már eddig is átjött a beszélgetésből, hogy sosincs tele az a bizonyos a pohár.

“Minden játékosnak eljön egyszer az a pont, ha high stakes játékokban szerepel, hogy már nem a pénzt nézi. Nekem is fontosabb a fejlődés, a chipEV, a mennyiség és ezekben mindig lehet célokat találni egy adott szakaszra. Most is vannak tervek, amiktől még messze vagyok.”

A short játékokban kalandozol mostanában, és nem titok, hogy a legjobbak közé kerültél a területen. Sokan viszont azt gondolják, hogy ez a játékforma egyszerűbb a „sima” spinnél. Így van ez?

“Itt minden tized chipEV nagyon sokat számít, ezért ezzel nem tudok egyetérteni. Nem csak a GTO, de az exploitív stratégia is nagyon fontos. Nekem ebben talán van egy kis előnyöm egy átlag játékoshoz képest, hogy viszonylag jól alkalmazkodom a különböző regularok játékához.”

Ez az alkalmazkodás jól jön az MTT kapcsán is?

“Imádom a versenyeket, és szeretek mtt-ket játszani. Kicsi a minta, de elég jó eredményeim vannak. Talán egyszer ott is maradandót tudok alkotni.”

Akár Las Vegasban?

“Az nagyon jó lenne, tervben van mindenképpen. Most Máltán lesz egy verseny, amire kilátogatok. Mivel elég kicsi az élőpókeres tapasztalatom, így ez egy jó felmérő lesz.”

Mennyire sikerült maradandót alkotni a pókeren kívüli tevékenységekben. Ha jól tudom, akkor jégkorongos karrierrel is büszkélkedhetsz.

“Igazából büszkélkedni nem tudok, mert nagyon rossz csapat voltunk. Ráadásul az első edzésen már a kapuban kötöttem ki, pedig nem ez volt a célom.”

Ajaj. Fociban ez azzal szokott megesni, aki nem elég ügyes a mezőnyben. Itt is ilyesmiről volt szó?

“Teljesen kezdő voltam, az első edzésen lehet a kapuban zavartam a legkevesebbet a többieket. Azt nem mondom, hogy nagyon jó kapus lettem, de nem vallottam szégyent, ahogy belerázódtam a dolgokba. Mivel nem nagyon akartam csapatot váltani, így egy idő után a fejlődési motiváció elveszett.”

Egy időben a crypto piacon is nagy erőkkel próbálkoztál, mi a helyzet mostanában?

“Jelenleg már sokkal kisebb az elköteleződésem arrafelé. Mivel úgy éreztem, hogy nem értek annyira hozzá, mint kellene, és jelenleg a swingek is nagyok, így inkább most csak nézője vagyok annak a piacnak.”

Visszatérő elem a motiváció, amit egy egészséges sikeréhség táplál. Ha jellemeznem kellene, akkor egy hidegvérű és céltudatos aligátort mondanék, akinek lételeme a vadászat, a zsákmány, ami egy soha be nem teljesülő éhséget ad a sikerre, mert mindenben tudsz motivációt találni.

Köszönjük szépen az interjút és reméljük, hogy már Máltáról egy maradandó eredménnyel jelentkezel majd.

“Úgy legyen”

Sebi gyakorlatilag pár éven belül a kezdő tétektől indulva olyan magasságokba ért fel, ahova csak kevesen képesek eljutni. Reméljük, hogy a hozzáállásából, elhivatottságából mások is tanulni tudnak és az ő céljaik is teljesülhetnek ezáltal.

CSATLAKOZZ MOST!